DÉL ALFÖLDI OTTHONVÉDELEM

SEGITSÉG A MAGYAR DEVIZA HITELEZÉS KÁROSULTJAINAK VÉGREHAJTÁSOK MEGÁLLITÁSA JOGI INFORMÁCIÓK

Magyarország Országgyűlése részére!

Magyarország Kormánya részére!

Magyarország Országgyűlési képviselők részére!

Budapest

Tisztelt Megszólítottak!

Ezen –figyelem felhívó demonstráció előtti- levelünk célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet az Önök felelősségére!

 Magyarországon a devizahitelesek ügye érdemben a mai napig nem került megoldásra!

Magyarországon megközelítőleg 1 millió ember áll devizahiteles tartozása következtében kilakoltatás előtt.

Magyarországon a deviza hitelezésből eredő terhek miatt a deviza hitelezés megindulása óta a megoldhatatlannak tűnő fizetési teher következtében eddig több mint 5000 ember menekült az öngyilkosságba.

Az érrendszeri, és daganatos megbetegedések 40 % -a vezethető vissza devizahitelek anyagi nehézségbeli miatti pszichés problémákra.  

Mára köztudomású ténnyé vált, hogy a Magyarországon a Magyar pénzügyi intézmények által megkötött deviza kölcsönök mindegyike érvénytelen, jogszabályba ütközés következtében.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bíróságokon a devizakölcsön szerződésekre, devizahitel szerződésekre vonatkozó perek azért vannak tömegével benyújtva, mert az emberek már nem képesek fizetni azt a hatalmas nagyságú törlesztő-részletet, amelyet a bankok az emberekre ráterheltek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Pénzintézetek a háromszorosát, kérik vissza a kölcsönszerződésekben szereplő devizakölcsön összegeknek. Ilyen hatalmas visszafizetési teherről a szerződések megkötésekor még csak sejtés szinten sem értesültek a fogyasztók a banki alkalmazottaktól, annak ellenére, hogy a bankok

2004 -ben, 2005 -ben, 2006 -ban, 2007-ben, 2008-ban, a deviza alapú  szerződések megkötése időszakában mint tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a forint/svájci frank az előző 20 évben milyen árfolyam emelkedésen ment keresztül.

A forint/svájci frank árfolyam emelkedését megtekintve az látható, hogy egy 20 éves futamidejű svájci frank alapú kölcsönre az alperes a forint/svájci frank árfolyam emelkedést a szerződéskötés időpontjáról visszafelé vizsgálva a forint svájci frak árfolyam emelkedésből

-2004 -ben,               824% os haszonra számíthatott, 

-2005 -ben,               813% os haszonra számíthatott,

-2006 -ban,               712% os haszonra számíthatott

-2007-ben,                557% os os haszonra számíthatott,

-2008-ban,                426% os haszonra számíthatott, -

 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a devizahiteles probléma az egyik legsúlyosabb, ha nem a legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. Ki kell mondani azt a tényt, hogy nagyon sok ember öngyilkosságba menekült a devizahitel probléma elől.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyarországi gazdaságpolitika az elmúlt években olyan helyzetet teremtett, az országunkban, hogy ma Magyarországról körülbelül egymillió magyar ember ment ki dolgozni külföldre.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nagyon sok ember azért ment külföldre, hogy az itthon maradott családtagjaiknak tudjanak segíteni devizahitelek törlesztésében.

Követeljük a Magyarországon kötött deviza kölcsön szerződésekre vonatkozóan az Európai Uniós szabályok kötelező figyelembe vételét, és alkalmazását!

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja.

Felhívjuk a figyelmet arra,, hogy az Európai Unió jogának elsőbbsége van a tagállamok (Magyarország) nemzeti jogszabályaival szemben.

Magyarország uniós tagságát kihirdető 2004. évi XXX tv. 1. sz. melléklete tartalmazza a csatlakozási szerződést, amelynek 53. és 54. cikkéből következően Magyarország az uniós taggá válástól kezdve az Irányelvek címzettje lett és minden intézkedést köteles megtenni az irányelvek átültetése és hatékony érvényesülése érdekében.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Uniós jog elsőbbsége az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 4.cikk (3) bekezdésének [korábban EGK 5. cikke] ún. lojalitási klauzuláján alapul. Lisszaboni Szerződést (2007.12.13.) elfogadó kormányközi konferenciának zárónyilatkozatához csatolt 17. sz. nyilatkozat az uniós jog elsőbbségét írja elő, utalva a 11197/07 (JUR260) dokumentum tartalmára. A Lisszaboni Szerződés és valamennyi melléklete a 2007. év december hó 22. napján vált a magyar jogrendszer részévé. (2007. évi CLXVIII. tv.).

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közösségi jog szupremáciája folytán, elsődleges a nemzeti joggal szemben [Case 6/64, Costa (Flamininio) v. ENEL [1964] ECR 5855., Válogatott ítéletek, I. kötet 16-23.; C-106/77., Amministratione delle Finanze dello Stato v. Simmenthal Spa [1978] ECR 629, Válogatott ítéletek, I. kötet 72-76.]. Európai Unió Bírósága a Costa Contra E.N.E.L. ügyben 1964.06.15. hozott ítéletében foglaltakra tekintettel az uniós jog elsőbbségét úgy kell érteni, hogy a nemzeti joghoz képest valamennyi kötelező erejű uniós jogi aktus elsőbbséget élvez, függetlenül attól, hogy az elsődleges jogból vagy a másodlagos jogból származik e.

Ezt erősítette meg a C-279/12 sz. ítélet 42. pont, a C-26/2013 sz. ítélet 69. pont. A nemzeti jog irányelvvel összhangban álló értelmezését az Európai Bíróság a ,,Colson” ügyben mondta ki. A kizáró hatály elvét erősítette meg az Európai Bíróság a C-441/93 és a C-194/94 sz. ügyekben. A C-106/98 sz. ügyben az Európai Bíróság kimondta, hogy nincs jelentősége annak, hogy a hazai jogalkotásra az Irányelv elfogadása előtt vagy utána került e sor. IH 2014.22. I. pont: Az uniós irányelvek jogalkotást igénylő jogharmonizációs célból születnek, így közvetlen hatályuk nincs. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lennének közvetlenül alkalmazhatók, ha kellően konkrét rendelkezéseket alkalmaznak, melyekből a személyi hatályuk alá tartozó körben meghatározott jogosultságok egyértelműen következnek. E feltételek fennállta esetén a hazai jogot – az uniós jog hatékony érvényesülése érdekében – az uniós joggal összhangban kell értelmezni, és a vele ellentétes nemzeti jogszabályt figyelmen kívül kell hagyni (kizáró hatály) 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy, az uniós jog elsőbbségének elvéből következik, hogy a magyar jogszabályokat a 93/13 EGK Irányelv hazai jogba való átültetését követően is – éppen a jogharmonizációs szándékra figyelemmel – az Irányelvvel és az Európai Unió Bírósága által annak értelmezése tárgyában hozott ítéletekkel összhangban kell alkalmazni.

 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a deviza alapú kölcsön-lízing szerződések jogi jellegének megítélésében a Kormány ráhatására a KURIA által meghozott –jogszabálynak nem minősíthető- 6/2013 PJE és az 1/2016 PJE határozatok az Alaptörvény E) cikk (3) bekezdésében felhívott Európai Unió jogában kötelezően megállapított fogyasztóvédelmi magatartási szabályokat súlyosan sértik.

A deviza alapú kölcsön-lízing szerződés konstrukciója az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogába ütközik, ezért a Kúria felhívott jogegységi határozatait az Európai Unió jogának elsőbbsége, és az Európai Unió Bírósága értelmezési kötelezettség és a tagállami bíróságokra is kötelező „záró hatás” doktrínáiba ütközésük folytán a tagállam bíróságainak félre kell tenni, mivel a jogegységi határozatok alkalmazása az uniós jog és a nemzeti jog eltérő értelmezésére vezetne.

    

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar állampolgárok  Uniós állampolgárnak minősülnek, és hivatkozásuk alapján joguk van arra, hogy ügyükben  az Európai Unió szabályainak alkalmazására kerüljön sor.

 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6 cikkében,; továbbá, a Polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III törvény 2. § (1) bekezdésében,; A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXIII törvény 22.§ (1) bekezdésében,; továbbá az Alaptörvény „Szabadság és Felelősség” megnevezésű része XXIV cikkében; BIZTOSÍTOTT TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOGÁRA ÉS ENNEK ALAPJÁN kötelező az Európai Unió által előírt - szabályok figyelembe vétele, és alkalmazása!.

 

Álláspontunk szerint a Magyarország mindenkori kormányának kötelessége mindenkor betartani az Európai Unió Alapjogi Chartájából eredő vállalt tagállami kötelezettségeit,

 Álláspontunk szerint a Magyarország mindenkori kormányának kötelessége figyelembe venni azt a tényt, hogy Magyarországot az elmúlt hét évben immár megközelítőleg egy millió ember hagyta el a nyugat európai uniós tagállamokban található jobb megélhetést biztosító munka és tanulási lehetőségek miatt.   

Álláspontunk szerint a Magyarország mindenkori kormányának kötelessége figyelemmel lennie arra a tényre, hogy a Magyarországot elhagyó, és a külföldön való munkakeresést vállaló magyar állampolgárok nagy része pontosan azért kényszerült Magyarországot elhagyni, mivel a jelenlegi magyarországi munkabérekből a deviza hitelekből eredő terheket a pénzügyi intézmény felé fizetni már nem volt képes.

Álláspontunk szerint Magyarország mindenkori kormánya felelősséggel tartozik a magyar állampolgárokért, mivel Magyarország mindenkori kormánya a magyar adófizető állampolgárok adóforintjait költi el a költségvetési kiadásokból. .

Álláspontunk szerint Magyarország mindenkori kormánya nem nézheti tétlenül hogy érvénytelen szerződések alapján több százezer magyar állampolgár törvényt sértő bírósági végrehajtási eljárás lefolytatásán keresztül, kilakoltatásra, utcára kerüljön, 

 Álláspontunk szerint Magyarország mindenkori felelős kormányának a magyar nép megvédése érdekében kötelessége azonnali intézkedését hoznia a deviza hitelek alapján folyó bírósági végrehajtási eljárások leállítására.

 

Felhívjuk a figyelmet az Európai Bíróság előtt lévő C-51/17. számú előzetes döntéshozatali eljárásra.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy A C-51/17. számú ügyben az Európai Unió Bírósága általi  végleges döntés meghozataláig  mindenképpen szükséges devizahitelekkel érintett bírósági végrehajtási eljárások haladéktalan felfüggesztése!

Az Európai Bíróság előtt megindult C-51/17 számú ügy a következőkről szól: 

Ilyés és Kiss / 2017. február 1. / Fővárosi Ítélőtábla / Fogyasztóvédelem A devizahitel-szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban az Országgyűlés több törvényt is elfogadott, amelyek célja az e feltételek által sújtott hitelfelvevők méltánytalan helyzetének rendezése volt. A magyar jogalkotó először is a pénzügyi intézmények javára e szerződések által fenntartott egyoldalú szerződésmódosítási jog, valamint az ezen intézmények által alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségének a kérdését rendezte, majd a tisztességtelen szerződési feltételeken alapuló fogyasztói túlfizetések elszámolására kötelezte a kérdéses intézményeket, végül pedig rendelkezett a fogyasztói tartozások forintosításáról. A jogalkotó azonban érdemben nem változtatta meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a forint és a kölcsönügylet alapjául szolgáló deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni. A Fővárosi Ítélőtábla egy előtte folyamatban lévő ügyben jelenleg azt vizsgálja, hogy a deviza hitelszerződéseknek az árfolyamkockázat viselését kizárólag a fogyasztóra hárító rendelkezései az uniós fogyasztóvédelmi szabályok (egészen pontosan a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv) által tiltott, és így a fogyasztó számára kötelezettséget nem jelentő tisztességtelen feltételnek minősülnek-e. Ezzel összefüggésben a magyar bíróság több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak az irányelv értelmezésével kapcsolatban. Miután az irányelv kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a szabályai nem alkalmazhatóak a törvényi rendelkezéseket átvevő szerződési feltételekre, a Fővárosi Ítélőtábla szeretné megtudni, hogy az a tény, hogy a devizahitel-szerződések tartalmát a jogalkotó a fent említett törvényekkel lényegesen megváltoztatta, úgy, hogy gyakorlatilag fenntartotta az árfolyamkockázatnak a fogyasztókra történő hárítását, kizárja-e az e szerződések árfolyamkockázatra vonatkozó feltételei tisztességtelenségének az irányelv alapján történő vizsgálatát. A magyar bíróság azzal kapcsolatban is iránymutatást vár, hogy a pénzügyi intézmények a deviza hitelszerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól, anélkül hogy, egyrészről, például a svájci frank vonatkozásában tájékoztatták volna őket e deviza azon sajátosságáról, hogy árfolyama pénzügyi válságok idején a tapasztalatok szerint jelentősen felértékelődik, vagy, másrészről, információkat szolgáltattak volna a világ pénzpiacain 2007-től tapasztalható azon, általuk ismert bizonytalan helyzetről, amely egy ilyen válság kirobbanásához vezethetett. 3 Ez utóbbi kérdés megválaszolása egyrészt annak eldöntéséhez szükséges, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó és a devizahitel-szerződések egyik fő tárgyának tekinthető feltétel tisztességtelen jellege egyáltalán vizsgálható-e az irányelv fényében, mivel az uniós jogszabály a szerződések fő tárgyával kapcsolatban csak akkor engedi meg a tisztességtelenség vizsgálatát, ha az e tárgyra vonatkozó feltételek nem világosak és/vagy nem érthetőek. Másrészt pedig a fogyasztó tájékoztatása minőségének és mélységének kihatása van annak megítélésére, hogy az árfolyamkockázat egészének az adósokra történő hárítását előíró szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül-e. Végül a Fővárosi Ítélőtábla arra a kérdésre is választ vár, hogy az árfolyamkockázatnak, az árfolyamrésnek és a pénzügyi intézményeket megillető egyoldalú szerződésmódosítási jognak a devizahitel-szerződésekbe való egyidejű beépítése azzal a hatással járt-e, hogy a fogyasztó – az irányelv követelményeivel ellentétes módon – ténylegesen nem láthatta előre a fizetési kötelezettségeit.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy  a C-51/17-es számú, az Európai Bíróság előtt megindult előzetes döntéshozatali eljárásban hozandó végleges döntésig semmilyen devizahitelből-devizakölcsönből eredő bírósági végrehajtási eljárás nem lenne folytatható, mivel az árfolyamkockázatnak egyoldalúan az adósra terhelésének kérdése olyan előzetes kérdésnek minősül amely a bírósági végrehajtási eljárásban az adóssal jogszerűen érvényesíthető végrehajtás összegszerűségét érinti , és emiatt megalapozottan – az összegszerűség bizonytalan volta miatt- jogszerűen végrehajtási eljárás a deviza adóssal szemben nem folytatható!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 

Az árfolyamkockázatnak a bank általi viselése érinti az adóssal  szemben végrehajtható összeget,

Tehát a C-51/17 es számú eljárás az adósnak a pénzügyi intézmény felé fennálló fizetési kötelezettsége összegszerűségét érint(het)i, ezért a végrehajtási eljárások, kilakoltatások nem folytathatóak  mindaddig amíg az Európai Unió Bírósága a C-51/17 es számú ügyben végleges döntést nem hoz.

Kérjük és követeljük, a több mint egy évtizedes - sokszorosan bizonyított - banki visszaélések következtében jelenleg teljesíteni nem képes adósokkal szemben minden végrehajtási eljárást azonnal függesszenek fel!

 

MÉG EGYSZER ÉS UTOLJÁRA FELHÍVJUK AZ ÖNÖK  FIGYELMÉT ARRA, HOGY A BÍRÓSÁGI SZÜNET ALATTI KILAKOLTATÁSOKAT AZONNAL ÁLLÍTSÁK LE, MERT A DEVIZA ADÓSOK A BÍRÓSÁG NÉLKÜL TELJESEN KISZOLGÁLTATOTTAK LESZNEK A VÉGREHAJTÓKKAL SZEMBEN ÉS A TÖRVÉNYTELENÜL FOLYTATOTT VÉGREHAJTÁSOK VISSZAFORDÍTHATATLAN KÁROKAT OKOZHATNAK AMI TÖBB EMBER HALÁLÁVAL IS VÉGZŐDHET!

AMIG AZ Európai Unió Bírósága a C-51/17-ES SZÁMÚ ÜGYBEN VÉGLEGES DÖNTÉST NEM HOZ ADDIG TÖRVÉNYTELEN MINDEN DEVIZAHITELES ÉS AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ VÉGREHAJTÁS!!!

ÁLLÁSPONTUNK SZERINT:

AMENNYIBEN ÖNÖK A FENT KIFEJTETTEK ISMERETÉBEN A DEVIZAHITELESEKKEL SZEMBENI VÉGREHAJTÁSOK LEÁLLTÁSÁRA NEM HOZNAK AZONNALI HATÁROZATOT, EZT NEM SZAVAZZÁK MEG, ÉS NEM ÁLLÍTJÁK LE A DEVIZÁS VÉGREHAJTÁSOKAT, ÚGY ÖNÖK A BEKÖVETKEZŐ ÖNGYILKOSSÁGOK, TOVÁBBÁ A STRESSZ KÖVETKEZTÉBENI IDŐ ELŐTTI ELHALÁLOZÁSOK OKÁBÓL A NÉPÍRTÁSBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS TEVÉKENY ELŐKÉSZITÉSÉT FOGJÁK MEGVALÓSITANI!

(ÖNÖK PASSZIV TEVÉKENYSÉGÜKKEL A MAGYAR EMBEREK GYILKOSAIVÁ VÁLNAK)

 

2017. június 18.

 

DÉL-ALFÖLDI OTTHONVÉDŐK BAJA-KECEL NEVÉBEN

DELALFOLDI  OTTHONVEDELEM 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 1
Heti: 21
Havi: 79
Össz.: 1 913

Látogatottság növelés
Oldal: dél alföldi otthonvédelem
DÉL ALFÖLDI OTTHONVÉDELEM - © 2008 - 2017 - delalfoldiotthonvedelem.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »